A sint� kegyhelyek egyik legr�gebbike maga szent�ly. �serdej�t nem h�bor�thatta emberi �p�tm�ny, csak egy torii kapu jelzi a prof�n vil�g mezsgy�j�t. A sint� vall�s �sid�k �ta szentelt k�telekkel szikl�kat (ivakura) �s f�kat (himorogi) ker�tett el a term�szetb�l, hogy istentisztelete t�rgy�t keretbe foglalja. Ezeket m�g nem tekintett�k kerteknek, de benn�k kereshetj�k a jap�n kertm�v�szet el�k�peit.

A k�lcs�nvett t�j (sakkei) t�pus� kert, mint a K�zan-dzsi templom Szekiszui-in-je (Kioto, XIII. sz.), alig t�bb n�h�ny bokorn�l, m�g a h�tt�r hegyek �s erd�k impoz�ns panor�m�ja. A kert kil�t�, mely z�kken�mentesen folytat�dik a k�rnyez� term�szetben, nem zavarja a szeml�l�t a t�j �lvezet�ben. A kerttervez� hallatlanul neh�z munk�j�t akkor m�lt�nyoljuk igaz�n, ha l�p�sr�l l�p�sre, �j �s �j n�z�pontb�l k�l�n a kertre is figyel�nk. Ez�rt v�lasztj�k a k�nnyebb megold�st, s az ilyen kertek t�bbs�g�t a vend�gszob�b�l (soin) – egyetlen l�t�sz�gb�l – tervezik �s szeml�lik.

Minden valamireval� kertben �stak tavat, h�nytak dombot. Bizony�ra a vizes�rokkal k�r�lvett cs�sz�ri �s nemzets�gf�i s�rhalmok �p�t�se k�zben szerezt�k meg az ehhez sz�ks�ges szak�rtelmet. A kerti tavak k�r�l szikl�kkal, homokkal ut�nozt�k a tengerpartot. A t�ba „m�hegyet” (cukijama), szigetet emeltek, vagy legal�bbis egy szikl�t helyeztek. Ennek olyan fontoss�got tulajdon�tottak, hogy a VII-VIII. sz�zadban mag�t a kertet is szigetnek (sima) nevezt�k. A kert g�cpontja a v�zes�s volt. A v�zbe vagy a v�z mell� helyezett szikl�kat k�l�n szakember, a „szikl�s szerzetes” (isidate-sz�) v�lasztotta ki. Nem faragt�k meg azokat, hanem megkerest�k a kell�, sz�l koptatta �s v�zmosta alakzatokat. A szikl�kat m�t�rgynak tekintett�k, mes�s �sszegeket fizettek �rt�k, k�l�n�sen sokra becs�lt�k a mozg� �llathoz hasonl�t� k�veket, de a szikl�k m�v�sz�nek csak az �szrev�tel volt a dolga.

A jap�n turista ma is azokat a „forg�” kerteket (kaij�) kedveli, ahol s�ta k�zben m�s �s m�s rafin�lt k�p t�rul gy�ny�rk�d� szeme el�, mint a Kacura cs�sz�ri nyaral� kertj�ben (Kiot�, XVII. sz.). Ez a legl�tv�nyosabb jap�n kert, szinte mindegyik kertst�lust f�lfedezhetj�k valamelyik zug�ban. A zajos v�zes�sek, csobog�k, a vir�gok ingerl� tarkas�ga, m�g ink�bb a s�t�nyokon cseveg� l�togat�k bizony zavarj�k a s�ta helyett elm�lked�sre v�gy� kert�lvez�t, a kop�r �s hallgatag zen buddhista kerteket ez�rt �p�tett�k.