A r�gi Jap�nban, a lakoss�got k�l�nb�z� oszt�lyokba �s rangokba sorolt�k, �s a rangokhoz megfelel� sz�n� �s st�lus� ruh�t kellett viselni�k.

Aki e forradalmi v�ltoz�st elind�totta, Sh�toku herceg volt.

A kimon�, melyet Sh�toku herceg is viselhetett, tipikusan k�nai st�lus� volt.

Ez b� fels�k�peny volt, k�t oldal�n felhas�tva, �ll� gall�rral. A k�peny alatt nadr�got hordtak. A nadr�got selyem�v tartotta, mely el�l lel�gott.
Az udvarh�lgyek ruh�it szint�n er�sen befoly�solta a k�nai modell. R�vid fels�kab�tot hordtak �s hossz� szokny�t.

A k�zemberek �lt�zk�d�se st�lusban hasonl� volt a kor�bbi id�k viselet�hez. A f�rfiak kimon�f�le kab�tot hordtak szoros nyakkal �s sz�k ujjal. A mezei munk�hoz selyem�vvel tartott kimon�t �s nadr�got h�ztak. A n�k szint�n kimon�f�le fels�t vettek fel, melyet jobbr�l balra kellett hajtani. Ezt rendszerint egy r�vid als�inggel �s szokny�val viselt�k.

korai Heian korszak (794-897) alatt az er�s �s akt�v cs�sz�rok, mint Kammu �s Saga v�delmezt�k a j� kapcsolatot a Tang-K�n�val. A Heian udvar �lete egyike volt a legkifinomultabb �s legmesterk�ltebbnek a vil�gon, ebben az id�ben. B�r ez a nem mindennapi kapcsolat a sz�ps�ggel, finoms�ggal �s �rz�kenys�ggel, vezetett v�g�l a megszokott eszt�tikumhoz.
Az udvari nemesek usz�lyos k�penyt hordtak, melyet sokutainak h�vtak.

Az ujja nagy �s a v�g�n teljesen nyitott volt. E d�szruha alatt volt egy als�k�peny, kisebb ujjal.
�nnepi alkalmakra az udvar h�lgyei kimon�kat vettek, egyiket a m�sikra, egyre nagyobbakat, vigy�zva, hogy megfelel� legyen a r�tegek sz�nkontrasztja, mely l�that� volt a nyakn�l, ujjakn�l �s a szoknya alj�n. Ezt h�vt�k j�ni-hitoenak, 12 r�tegnek, de ez tulajdonk�ppen legal�bb 20 r�teget jelentett. S�lya 8 kg k�r�l volt. A kimon�k alatt m�g egy als� kimon�t �s egy hakam�t viseltek. Igen fontos volt a h�lgyek frizur�ja. A divat, a hossz�, csillog�, fekete haj volt.

A t�rsadalom als� r�teg�ben, a f�rfi szolg�knak egy nagyon egyszer� ruh�zatot kellett viselni�k, mely b� fels�kab�tb�l �s magukra csavart szokny�b�l �llt.

A szamur�jok teljes harci viselete az �yoroi volt.

Az �ltal�nos �nnepi ruh�zat a yoroi hitatare, kev�sb� b� ujj� k�peny volt r�vid nadr�ggal �s l�bsz�rv�d�vel.

Hogy megr�vid�ts�k a kimon�t �s meg�vj�k az �t por�t�l, a mellkason egy selyem�vvel k�t�tt�k meg.

R�gen minden el�kel� jap�n csal�dnak saj�t c�mere, szimb�luma volt. V�ltozatos form�ban szerepeltek ezek a fant�ziak�pek: f�kat, madarakat, vir�gokat, pillang�kat, gy�m�lcs�ket, geometriai form�kat �r�k�tettek meg. S�t, j�t�kszerek, szersz�mok is megtal�lhat�k k�z�tt�k, ak�rcsak mindennapi t�rgyaik, eszk�zeik. A finom l�tuszvir�g egyik legjellegzetesebb d�sz�tm�ny�k.

A kosode, mint alapvet� ruhadarab minden h�lgynek kellett hogy legyen. De a formalit�sokhoz egy hossz� k�penyt, az uchikak�t �lt�tt�k fel.

Ny�ron lecs�sztatt�k v�llukr�l, derekukn�l megk�t�tt�k �s hagyt�k a f�ldre �rni.
Azt a hakam�t, amelyik usz�lyos tervez�s� volt, a koshi-maki st�lusba sorolt�k be.

Ez id� alatt a szamur�jok �lt�z�ke megv�ltozott: a munk�soszt�ly egy ujjatlan fels�kab�tja alakult �t az � ruh�jukk�. Ez volt a kamishimo.A kimon� ilyen fajta kombin�ci�ja lett k�s�bb a tud�sok �s gazdag emberek viselete.

Minden kimon� ugyanolyan alak� �s m�ret�, f�ggetlen�l att�l, hogy f�rfi vagy n� viseli, magas vagy alacsony, k�v�r vagy sov�ny.
A nyugati ruhak�sz�t�s az � soksz�n�s�g�vel �s n�ha egy�ni mint�ival mer�ben elt�r a kimon� egyszer� alapmint�it�l. A kimon� anyag�nak sz�v�se, v�g�sa �s varr�sa teljesen egyenes �s sima, �gy a k�sz ruha sz�tszedhet� a tiszt�t�shoz, majd �jra �sszevarrhat� eredeti form�j�ra. Ez az egyszer� forma lehet�v� teszi, hogy t�glalap alak�ra �sszehajtva lehessen eltenni.

A kimon� m�retei:

hossza 158 cm.
ujj �s v�ll sz�less�ge: 63 cm.
ujj sz�less�ge: 32 cm.
v�ll sz�less�ge: 31 cm.
ujj m�lys�ge: 49 cm.

A n�i kimon�k sz�les v�laszt�k�t a mint�k �s a text�li�k fajt�inak sokf�les�ge adja. Ezek lehetnek term�szetes anyagok, p�ld�ul: pamut, selyem, v�szon, gyapj�, vagy napjaink szintetikus anyagai.
A k�zzel vagy g�ppel k�sz�tett ruh�k mint�i t�bbf�lek�ppen k�sz�lhetnek: sz�v�tt, k�zzel festett, nyomott minta, h�mz�s, vagy ezen technik�k vari�ci�i �ltal.
A sz�v�tt kimon� m�g ma is k�zi k�sz�t�s�, de mint minden m�s m�v�szet �s ipar, nagyon dr�ga. �gy a legt�bb kimon�t g�ppel gy�rtj�k.
A kimon�kat oszt�lyozz�k aszerint is, hogy a fest�s a sz�v�s el�tt vagy ut�n t�rt�nik. Az el�re festett (saki zome) kimon� tervezete szimmetrikus vagy geometrikus: cs�kos, kock�s vagy fr�csk�lt mint�j�, mint a kasuri.

Az eddig le�rt kimon�k anyaguk, sz�v�s�k, fest�s�k alapj�n voltak oszt�lyozva. De m�s m�don is lehet: visel�je f�rjezett vagy hajadon, �s milyen alkalomra akarja felvenni.

A kimon� az eg�sz testet k�rbe veszi, eltakarja. Als�ruh�zat�nak feladata elnyomni �s puh�tani a test kont�rjait.
Melltart�: arra szolg�l, hogy elnyomja a mellet (a kiemel�s helyett) ez�rt a mell k�rvonalai nem fontosak. Arra, hogy �sszetartson, a kimon� visel�s�n�l igen alkalmas.
Bugyi: alul nyithat� vagy bikini fazon� a legaj�nlottabb.
F�z�: a legt�bb jap�n n� nem tal�lja sz�ks�gesnek, de azok, akik hat�rozott der�kvonalra v�gynak, alul nyithat�t hordanak.

Hadajuban
K�zvetlen a b�r (hada) f�l�tt hordott als�ing (juban). Ny�ron pamutb�l vagy g�zb�l k�sz�ltet viselnek, mert jobban sz�vja a nedvess�get, de n�melyek k�nny� krepp anyagb�l vannak.

Susoyoke
Als�szoknya v�kony anyagb�l, mely megk�nny�ti a j�r�st a kimon�ban. A k�rbecsavart susoyoke, melyet der�kban kell megk�tni egy szalaggal, vonz� cs�p�vonalat k�lcs�n�z. Minden sz�nben kaphat�.

Date jime
Der�kszalag, mely az als�kimon�t tartja �ssze. Selyem, krepp �s nylon anyagokat haszn�lnak hozz�.

Hajd�szek
A frizur�k f�nypontja egy d�szes, f�nyl� hajt� vagy f�s�. �kszerek, lakk �s ez�st haszn�latos a f�s�k k�sz�t�s�hez. A hajt�k korallb�l, gy�ngy�kb�l, j�d�b�l, tekn�c kagyl�b�l vannak.